• A sorozat a Lovasélet c. újságban jelenik meg. Az egyes fejezeteket elolvashatod képekkel illusztrálva a 2001. novemberi számtól kezdve.
  • Jelenlegi felhasználása a kiadó engedélyével történt.

 

 

 

 

Problémák magelőzése és megoldása

Átlovaglás vízen és hídon

aktuális hely: WESTERN SZAKIRODALOM -> Problémák megelőzése és megoldása ->  Átlovaglás vízen és hídon

 

VÍZEN ÉS HÍDON VALÓ ÁTLOVAGLÁS | A vízen való átkelés szinte kihagyhatatlan | Miért kell, hogy a ló is át akarjon menni a vízen? | Előkészítő munka | A vízen való átkelés gyakorlása otthon | Élesben terepen | A nyugtalan ló | A lusta ló | Ha már a vízben vagytok | Keskeny (vizes)árok | Hidak és egyéb akadályok |

 

 

Sokan nem hívei a tereplovaglásnak, mert problémáik akadnak a vízen való átlovaglással, híddal vagy egyéb akadállyal. Pedig kár kihagyni egy élvezetes tereplovaglást a barátokkal! Ez a fejezet igyekszik segíteni, hogy a vízen és hídon való átlovaglás ne jelentsen problémát. Az alapelv és az előkészületek tulajdonképpen minden esetben hasonlóak és esetleg elkerülhető velük egy újabb probléma kialakulása is.
 

 

 

 

A következőkben olyan módszereket tárgyalunk, amelyek segíthetnek abban, hogy a legkülönbözőbb akadályok is játékot jelentsenek. Az alapelvek ugyanúgy alkalmazhatók a problémás lovak esetében, mint a fiatal, tapasztalatlan lovaknál.
Nem léteznek receptek, mágikus technikák, gyors megoldások sem a vízen való átkelésre, sem más problémára. Nem kifejezetten a technikán van a hangsúly, hanem azon, hogy a lovas hogyan képes alkalmazni azt.
Fontos irányelv, hogy a lónak legyen választási lehetősége. A szerintünk jó megoldást könnyűvé tesszük a ló számára, a rosszat viszont megnehezítjük. Légy kreatív, és használd a továbbiakban tárgyalt technikák kombinációit, hogy a lovad számára a legmegfelelőbb módszert tudd kialakítani úgy, hogy fokozatosan tudjon fejlődni.
 

 

 

Mindig fontos megérteni a ló reakcióinak miértjeit. A ló alapjában véve nem a te élvezetes tereplovaglásodat akarja tönkretenni, és bosszantani téged. Akár félelemből, akár a lovas iránti tisztelet hiánya miatt vagy a kettő kombinációjából adódóan áll ellen a ló, csak azt teszi, ami szerinte az ő létfenntartása végett jó. Lehet, hogy a ló nem szokott hozzá a vízhez, mert esetleg nem is volt alkalma rá. Esetleg adódhat olyan szituáció, amelynek során átmenne a vízen, de a lovas kérésére nem teszi meg.
Lehet, hogy a ló azért szegül ellen, mert számára az víz, amelyen át kell menni, egy óriási veszélyforrást jelent a túlélés szempontjából. Hiába gondoljuk azt, hogy te buta ló, hiszen semmilyen módon nem árthat az a víz, mert az számít, ami a ló képzeletében él. Hiába sekély a tócsa, ha ló egy végtelen mély lyuknak véli. Ha a lovas ilyenkor idegesen és ingerülten megpróbálja a lovat behódolásra kényszeríteni, akkor a ló még jobban megrémül, és defenzívvé válik. Így viszont a vízen való átkelést a harccal és a küzdelemmel köti össze. Ha a lovas már eleve kételkedik, és nem bízik abban, hogy a lova át fog kelni a vízen, ez a bizonytalanság átszáll a lóra is, és tovább növeli a ló félelmét és ellenállását.
Bármelyik probléma megoldása során a ló megérzi lovasa hozzáállását. A feladatok megoldását ne a lovunk tesztelésének fogjuk fel! A lényeg az, hogy segítsünk a lovunknak túljutni a félelmein és feloldani ellenállását. A lovasnak magabiztosnak kell lennie, és nyugalmat kell sugároznia. Merjük a lovunknak megengedni, hogy a hibákat elkövesse, mert a ló tapasztalat útján tanul.
 

 

 

 

Ahelyett, hogy először kimennél terepre, és csak reméled a legjobbakat, fordíts időt arra, hogy tudatosan előkészítsed a lovadat – és magadat is – a vízen való átkelésre. Ez talán időpazarlásnak és felesleges munkának tűnhet, de a fokozatosabb felkészítés minden bizonnyal gyorsabb, biztosabb és tartósabb eredményhez vezet, valamint így éri a legkevesebb frusztráció és kudarc a lovat.
Előzetesen nézd át a „földről történő munka” és „az ötletek a lovaglás terén” fejezeteket, mert ezen gyakorlatok közvetlen hatással bírnak a vízen való átkelés sikerességére.
Bármelyik probléma megoldása esetén alapvető dolog, hogy a ló képes legyen egyenes vonalon menni anélkül, hogy folyton korrigálni kellene. Ez megszokott környezetben egyszerűnek tűnik, de ha különböző terepakadályok keresztezik azt a bizonyos egyenest, akkor a ló már teljesen másképpen viselkedhet. Terepen lovagolva ne csak az úton lovagolj, hanem keressél alternatívákat is. Térj le az útról, és léptess át gallyakon, kisebb árkokon… A cél az, hogy a ló különösebb korrigálás nélkül szívesen átlépjen rajtuk. Gyakorold minél többet, mindaddig, amíg tartós eredményt nem tapasztalsz. Ezzel a gyakorlással ráadásul felébreszted a ló érdeklődését, figyelmesebb lesz, és egyre inkább elfogadja a segítségadásokat.

 

 

 

 

Némely esetben jól jöhet, ha a vízen való átkelést először a lovaspályán – vagy karámban, legelőn, de a lényeg, hogy a ló számára ismerős helyen – gyakoroljuk a lóval. Készíts a pályán akkora pocsolyát, hogy a ló ne tudja átugorni. Ha biztos vagy a lovadban, akkor ezt a részt - az otthoni gyakorlást – nyugodtan kihagyhatod vele, de érdemes elolvasni, mert ismeretlen környezetben ugyanúgy alkalmazható, mint ebben az esetben.
Lovagolj csak a pocsolya széle mellett. Ha a ló azt érzi, hogy nem kényszerítik valamire, akkor még kíváncsivá is válhat, így a saját választása lesz, hogy megnézze közelebbről a vizet, talán még bele is megy, vagy át tudsz lovagolni rajta. (ld. a képsorozatot!)
Ha a ló nem érzi biztonságosnak, hogy átlovagolj a pocsolyán, akkor ne erőltesd. Először is meg kell tanítani a lovadat arra, hogy nyugodt legyen a víz közelében. Állítsd meg a pocsolya közelében, szemben vele és hagyd álldogálni. Ha a ló kellemetlennek érzi ezt a szöget, hogy szemben kell állnia a vízzel, akkor lovagolj el vele, majd kezd újra. Így észreveszi, hogy nem akarod semmire kényszeríteni, és kis idő múlva már nyugodtan állva marad. Később megpróbálhatsz átlovagolni a pocsolyán, de ha még a víz előtt a ló csak két másodpercre is megáll, lovagolj távolabb a víztől, és csak utána térj vissza ismét. A ló értékelni fogja, hogy nem kényszeríted, és megadod neki azt, amit ő szeretne – azt, hogy elmenjen a víztől – , viszont te irányítod!
Amikor a ló már magabiztosabb, és megbarátkozott a vízzel, kérd meg, hogy menjetek át rajta. Szükség esetén alkalmazz előrehajtó segítségeket. A túlzott lábsegítségek vagy a sarkantyú használata defenzívvé teheti a lovat,de a lovas határozatlan előrehajtó segítsége is ellenállást okoz a lóban! Mindkettő eset csak nehezíti a további előrelépést.
Ha a ló nem megy előre vagy hátrál, lábszársegítségekkel küld előre s ne a sarkaddal, hogy elkerüld azt, hogy a felső tested túlzottan előre kerüljön. Az előrehajtó segítség mértéke és időzítése lótól és szituációtól függően változó. Ha nem sikerül a vízbe küldeni a lovadat, akkor inkább válaszd azt, hogy odalovagolsz a vízhez, majd eltávolodsz és újra odalovagolsz, minthogy előrelépteted, majd ő visszahátrál.
Rövidesen a lovad át fog menni a vízen, de legalább a szélénél biztos átmegy rajta. Ne állítsd meg a vízben mindaddig, amíg kényelmesen át nem tudsz vele lovagolni a pocsolyán. Mindig figyeld a lovad reakcióit, és ez alapján döntsd el, hogy mi legyen a következő feladat!
Ez a gyakorlás segít előkészíteni lovat és lovast természetes vizeken való átkelésre, valamint fejleszti a lovas lóhoz való érzékét és tökéletesíti a ló munkáját.
 

 

 

 

Ha már készen állsz a lovaddal arra, hogy terepen is kipróbáljátok a vízen való átkelést, akkor tervezd meg előre az utat, mielőtt elindulsz. Gondold át, hogy hol a legalkalmasabbak a körülmények. A legjobb, ha legalább egy 4,5-6 m széles, sekély, jó aljzatú vízen tudsz átkelni. Kerüld a keskeny vízátfolyásokat, mert ezek kezdetben gyakran további problémákat idéznek elő. A lovat a keskeny víz inkább ugrásra készteti mintsem arra, hogy átsétáljon rajta. A jól megválasztott hely tehát nagyon megkönnyítheti a kezdeteket.
Azzal a szándékkal indulj el, hogy akár az egész napodat rászánod a vízen való átkelés megtanítására. Az a tudat, hogy sok időt szánsz rá, megkönnyíti a dolgodat, mert így nem siettetsz semmit feleslegesen, és valószínűleg hamarabb is végzel. A biztonság kedvéért ne egyedül lovagolj ki.
Ha másik lovas is veled ment, és megbízható lova van, akkor akár a másik ló is belemehet először a vízbe, te pedig közvetlen követheted a lovaddal. Ez nem helytelen módszer, bár ha a vízen való átkeléskor hagyatkozol egy másik lóra és lovasra, akkor a ló számára nem válik egyértelművé, mit akarsz megtanítani neki – vagy hogy egyáltalán most tanítani akarsz neki valamit. Az igazi cél az, hogy a lovad megtanulja, bizalommal vegyen tőled bármilyen utasítást, hogy mindig arra és oda menjen, amit te kérsz tőle, mindenféle akadálytól függetlenül.
Megjegyzés: Ha mégsem sikerül egy bizonyos idő után egyedül fejlődést felmutatni, valószínűleg igénybe kell venni a másik ló segítségét, de ekkor is csak egyszer keljetek át együtt a vízen. Ezután ismét kezdj el egyedül dolgozni, segítő ló nélkül. Ilyen módon a lovad kevésbé fog függni egy másik lótól, és jobban figyel rád.
Amikor kezdetben a víz felé lovagolsz, elképzelhető, hogy lesz egy olyan pont, ahol a lovad megáll vagy hátrálni kezd, és megtagadja, hogy előre menjen. Kerüld el ebben a pillanatban, hogy megüsd, vagy a sarkantyú használatát, mert ez tovább fokozza a ló félelmét és ellenállását. Ha hezitál a ló, akkor inkább állj meg vele egy kicsit, majd kérd meg, hogy lépjen előre, ha nem is feltétlen közvetlen a víz felé. Ebben az esetben gondolatban mindig előzd meg a lovadat, és állítsd meg még azelőtt a pont előtt, ahol hezitálni kezdene. Amikor megállt, simogasd meg, és hagyd állni néhány másodpercig, majd lovagolj néhány métert távolabb a víztől. Újból állj meg néhány másodpercre, majd léptesd előre ismét a víz felé. Mielőtt megtorpanna a ló, állítsd meg.
Ezután kérd meg a lovadat, hogy lépjen egy lépést előre, a víz felé. Még nem kell belemennie a vízbe, csak egy lépést előre. Ha csak azt tűzöd ki célul, hogy mindig csak egy lépést haladj előre, és nem egyből bele akarsz menni a vízbe, minden bizonnyal hamarabb át fogsz érni a vízen. Ugyanakkor a lótól is el kell várni, hogy próbáljon meg engedelmeskedni, és ne kívánjon csak kevesebbet. Ez a játék bizonyos értelemben egyfajta homályos folt, de az teszi széppé a lovaglást, hogy egy gondolkodó lénnyel kell együttdolgozni. Sok esetben már az is segít, ha csak megállítod a lovadat, hogy körbe tudjon nézni, hogy ideje legyen megbarátkozni a szituációval. Kíváncsiságból ő maga fog a vízhez menni.
Ha a lovad még ellenáll, és nem akar előre menni, neked kell eldöntened, hogy milyen eljárás a legmegfelelőbb a lovad számára. Ha a ló nagyon rémült, akkor léptesd hátra néhány lépést vagy akár néhány méterrel távolabb el is lovagolhatsz, majd körkörösen közelíts ismét a víz felé és állj meg. Ismételd meg újra, a következő alkalommal már bizonyára közelebb fogsz kerülni. A cél legalább egy lépést közelebb menni a vízhez. Lehet, hogy egyszer csak azt veszed észre, hogy a lovad odamegy a vízhez. Ekkor nem szabad túl sokat követelni tőle, nem szabad erőltetni, hogy menjen még közelebb vagy hogy menjen bele a vízbe. Ha önmagától szeretne közeledni, akkor engedni kell, hogy megálljon ott, ahol neki még kényelmes. Kövesd az eddigi stratégiát – lovagolj távolabb, majd ismét közeledj a vízhez –, és ügyelj arra, hogy még azelőtt lovagolj messzebb a víztől, mielőtt a ló szeretne elindulni.
Ha a lovad bátrabb típus, akkor alkalmazhatsz előrehajtó segítségeket – láb- és testsúlysegítséggel – de csak addig a pontig, amíg nem kell kényszerítened. Valószínűleg hamar engedni fog, és próbálkozni fog eleget tenni a lovas kérésének. Ha megáll, néhány másodperc múlva alkalmazd a fent tárgyalt módszert.
Gyakori hiba, hogy a lovas továbbra is nyomást gyakorol a lóra vagy ráadásul még erőteljesebben, durvábban adja a segítségadásokat, ahelyett, hogy abbahagyná akkor – mintegy jutalomképpen és megerősítésként, hogy a ló jót cselekedett–, amikor érzi, hogy a ló is küzd, hogy teljesítse lovasa kérését. A hiba következménye, hogy a ló szemében a víz egy igen kellemetlen hellyé válik, pedig ugyanolyan kellemessé és biztonságossá kell tenni számára, mint bármilyen más helyet.
Fontos, hogy közben a lovas nyugodt és pozitív beállítottságú maradjon. A ló ezt megérzi, és ő is nyugodtabb marad, kisebb problémát jelent majd megoldani a vízen való átlovaglást.
 

 

 

 

Néhány lónak nehezére esik állva maradni, mert túlságosan energikus. Ezek a lovak, ha nem érzik magukat biztonságban vagy túlzottan magabiztosak, akkor a vízen való átkelésnél lehet hogy ágaskodnak, ugrálnak vagy elrohannak. Az ilyen típusú lovakkal először többet kell a lovaspályán dolgozni, hogy az energiájukat ellenőrzés alatt tudjuk tartani, és irányítani tudjuk. Másrészről ez a többletenergia meg is könnyítheti a vízen való átkelés problémájának megoldását, mert ezeket a lovakat könnyebb előre küldeni.
Ha az ilyen típusú ló a víznél ellenáll és csak toporog, akkor messzebb kell lovagolni a víztől, hogy legyen elég hely ügetni vagy vágtázni vele. Ebben az esetben aktív munkát kell adni a lónak, lovagolj köröket vagy nyolcasokat ügetésben vagy – lótól függően – akár vágtában. A ló energiáját pozitív módon kell ellenőrzés alá vonni, de nem az a cél, hogy kifáradjon a ló!
Néhány perc múlva a ló kívánja meg a pihenést. Ilyenkor menj vele vissza a vízhez, amin át szeretnél kelni, és hagyd mellette pihenni. Így a víz mellett biztonságban és kényelmesen fogja érezi magát. Majd léptesd előre egy lépést. Ha nem akar előrelépni vagy ismét ugrálni kezd, akkor lovagolj újra távolabb köröket, nyolcasokat ügetésben vagy vágtában, attól függően, hogy mit érzel biztonságosnak. Fontos, hogy ez ne büntetés legyen a ló számára, hanem a cél az, hogy a ló energiáját pozitív módon kontrollálni tudjuk!
Ha a ló ismét pihenni kíván, lovagolj vissza a víz mellé, arccal a víz felé, mint előbb. Léptesd előre egy lépést. Ha megteszi, akkor se léptess előre többet, csak állítsd meg és simogasd meg, pihenjetek. Nagyon fontos, hogy képes legyél a lovad reakcióit megfigyelni és megérteni, mert ez alapján kell mindig eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés.
Ha a ló már készen áll rá, lovagolj át a vízen. Előfordulhat, hogy úgy érzed, hogy a ló bele fog menni a vízbe, mert az első lépések során semmi probléma nem adódott, de a ló mégis ellenáll, elkezd ugrálni vagy menekülni. Ebben az esetben kezd elölről a munkát lépésről lépésre.
Ha a ló hátrálni kezd, ne húzd a szárakat, hanem alkalmazz előrehajtó segítségeket, de ne durván. Ha a hátralépést abbahagyja, szüntesd meg a segítségadásokat, és kezd el újra a gyakorlatot.
Fontos a fokozatosság, ne akarj mindent egyszerre megoldani. A lovas részéről lényeges szerepe van a jó érzéknek, időzítésnek és a kiegyensúlyozott, határozott viselkedésnek. Igaz, hogy szisztematikusan kell eljárnod, de nem szabad túlságosan elhúzni a dolgot, mert a ló elveszíti érdeklődését vagy csak még több ellenállást tanul. A ló legyen mindig éber, folyamatosan adj neki elfoglaltságot, feladatot. Ha a ló pozitív irányba változik, dicsérd meg érte.
 

 

 

 

A lusta lovat előbb fel kell élénkíteni, és meg kell tanítani vele, hogy a lovas előrehajtó segítségeire feltétel nélkül azonnal reagáljon. Erre természetesen nem a vízen való átlovaglás alkalmával kell sort keríteni. Ekkor inkább a lovaspályán lovagolj, vagy valamely más, a ló számára ismert helyen. Lehet, hogy erőtejesen használnod kell az előrehajtó segítségeket vagy akár a szárak végével is rá kell csapnod. Ha a ló a könnyed segítségadásokra már következetesen energikusan megy előre, akkor elkezdheted a vízen való átkelés tanítását.
Ha a víznél ismét lustává válik, akkor lovagolj egy kicsit messzebb, mint ahogyan a nyugtalan lónál említettük. Bár ezúttal nem köröket és nyolcasokat kell ügetésben és vágtában lovagolni, mint nyugtalan lovak esetében, hanem állásból és lépésből ügetésbe és vágtába való energikus átmeneteket kell gyakorolni, amint azt az ismerős környezetben tetted. Ennek a lényege az, hogy tudd előreküldeni a lovadat amikor szükséges, majd ezt az impulzust fel tudd használni az irányítására.
Ha a lovad már folyamatosan elfogadja és teljesíti az előrehajtó segítségeidet, térj vissza vele a vízhez, hogy a megnövekedett energiáját fel tudd használni az irányítására.
 

 

 

 

Ha a lovad már készségesen belemegy a vízbe, még ne kérd azt tőle, hogy álljon is meg benne. Csak lovagolj át a túloldalra, fordítsd meg és állítsd meg a vízzel szembe, hagy lazuljon el. Arra ügyelj, hogy ne rohanjon vagy siessen át a vízen, csak nyugodt iramban lépjen. Kis várakozás után léptesd vissza a túloldalra.

Többszöri nyugodt átlovaglás után már meg is állíthatod a vízben. Lehet, hogy inni is akar majd belőle. Egy kis figyelmeztetés: ha a lovad kaparni kezd, lehet, hogy le akar feküdni, főleg ha melege van és még a háta is izzadt. Ha kaparni kezd vagy érzed, hogy a lábait igyekszik maga alá szedni, haladéktalanul küld előre, mert akkor szándékában áll lefeküdni.

Az, hogy hányszor kell előtte átmenni a vízen, az természetesen mindig az adott lótól függ. Néhányuknak elég a három-négyszeri alkalom. Fontos, hogy nem szabad a vízen való átkelés gyakorlását sem túlzásba vinni.

Egy kis ideig adjál a lovadnak valami új feladatot, majd ismét visszalovagolhatsz vele a vízhez. Van olyan ló is, akivel szinte számtalanszor átlovagolhatsz oda-vissza a vízen. Meg kell tanulni a különböző lovak egyéniségének megfigyelését, és azt, hogy mikor kell az egyes feladatokat abbahagyni.

Ha a lovad már habozás nélkül belemegy a vízbe, akkor lovagolj hosszan – természeti adottságoktól függően – a part mentén, amíg a lovad kellemesnek érzi. Ha bármikor rémültnek tűnik, lassan lovagolj ki a vízből, majd óvatosan kezd újra. Mivel eddig nem kényszerítetted a lovadat, hogy menjen bele a vízbe, és törekedtél arra, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott legyen, valószínűleg jó lelkiállapotú, tanulásra és együttműködésre kész lesz a lovad ebben a szituációban.

Abban az esetben, ha a lovad az adott víznél megfelelően viselkedik, kereshetsz más helyet is. Eddig ideális esetben nagyobb pocsolyánál, lassú folyású, sekély vízátfolyásnál vagy pataknál dolgoztál a lovaddal. Fokozatosan hozzászoktathatod a lovadat a nagyobb kihívásokhoz: gyorsabb folyású, hangosabb vagy mélyebb, esetleg meredek parttal rendelkező vizekhez.

Fontos, hogy lépésről lépésre haladj, és ne terheld túl a lovadat. Meredekebb part esetében előfordulhat, hogy a lovad legszívesebben belesietne a vízbe, és gyorsan felugorna a túloldalra. Ilyenkor lassítsd le a lovadat, mielőtt a vízbe mennél vele! Ha a lovad tejesen nyugodt, akkor akár meg is állíthatod a vízfolyással párhuzamosan (ld. 1.kép), majd lassan fordítsd el, és lovagolj ki vele a partra.

A tréning során az átmeneti visszafejlődés általános dolog, csak egy része a tanítás folyamatának. Ilyenkor térj vissza egy olyan helyre, ahol könnyebb átkelni a vízen, hogy felfrissítsd a lovad tudását és felébreszd újra az önbizalmát (ld. 2. kép). Fokozatosan emeld a nehézségi szintet, és a vízen való átkelés problémája hamarosan már csak a múlté lesz.

 

 

 

 

Az egyik legnagyobb problémát a keskeny (vizes)árok jelenti a lovasok körében. A lovak inkább átugorják, mintsem hogy nyugodtan átlépnék. Megtanítani a lónak, hogy ne ugorja át ezeket, néha igen nehéz feladatnak tűnik. Ezért lehetőleg kerüld el a lovaddal a keskeny árkokat, vizesárkokat mindaddig, amíg a szélesebb vízen való átkeléssel meg nem vagy elégedve. A keskeny árkok átléptetésének megtanításánál nagy hasznát veszed, ha a lovaddal már megtanítottad a „hajlítást a ló lassítására” (ld. Lovas Élet 2002. decemberi szám) valamint ha képes vagy arra, hogy csupán egyetlen egy lépést léptesd csak előre a lovadat.
Kezdetben keress egy sík, biztonságos területet. A keskeny árkot ne merőlegesen közelítsd meg, hanem – a lehetőségekhez mérten – minél srégebb szögben próbáld meg átléptetni. Amikor érzed, hogy a ló az ugráshoz készülődik, még ekkor léptesd hátra vagy fordítsd el, lovagolj távolabb, majd ismét kezd újra. Ha erre már nincs idő, és a lovad már átugrotta a keskeny (vizes)árkot, akkor utána fordítsd meg, és ismét kezd el a gyakorlást. Lehet, hogy többször meg kell ismételned a feladatot, mire képes lesz a lovad csak átlépni a keskeny árkot. Ehhez adj időt a lovadnak és légy türelmes.
Ha a lovad már elfogadja, hogy nem átugorni, hanem csak átlépni kell a keskeny árkot, akkor fokozatosan csökkentsd az árkon való átlovaglás szögét mindaddig, amíg merőlegesen át nem tudod léptetni. Kiegyensúlyozottan és türelmesen viselkedj. Nem szabad feladni és félbehagyni a gyakorlást, és ne kételkedj a lovadban. A pozitív hozzáállás sokat segíthet.
 

 

 

 

A hídon való átlovaglás technikája nagyon hasonlít a vízen való átkeléshez; fel lehet használni az összes azzal kapcsolatos irányelvet és technikát. A hidaknál a lovak valószínűleg ugyanazon oknál fogva ellenkeznek, mint a vizek esetében: hangosak, furcsán néznek ki, és a lovak nem érzik biztonságosnak a talajt a lábuk alatt.
A hídon való átkelést elkezdheted tanítani a lovaddal úgy, hogy egy megbízható, tapasztalt lovat követsz. Bár, amint az a vízen való átkelésnél is szóba került már, hosszútávon eredményesebb lehet, ha a lovad tőled kapja az utasításokat, és nem egy másik lóra hagyatkozik. Ismételd át a földről való gyakorlatokat (ld. Lovasélet 2001. november – 2002. július) és frissítsd fel a lovaglással kapcsolatos ötletek (ld. Lovasélet 2002. augusztus – 2003. április) megvalósítását mielőtt a hídon való átlovaglást elkezded megtanítani a lónak, mert sokkal hamarabb és zökkenőmentesebben eléred a célodat.
Kezdetben megpróbálhatod átvezetni a lovadat a hídon. Ehhez viszont nagyon elővigyázatosnak kell lenned mivel kissé kockázatos, mert a ló fellökhet, elszabadulhat vagy nagyot ugorhat. Ha mégis ezt választod, a földről történő munka (ld. Lovasélet 2001. november – 2002. július) nagyon fontos, hogy megfelelő befolyással bírj a lóra miközben vezeted.
Ha inkább nyeregben ülve kezded el megtanítani a lovadat a hídon való átkelésre, akkor szinte ugyanazon gyakorlatokat kell elvégezni, mint a vízen való átkelés tanításakor. Nem lehet általánosítani, hogy nyeregből vagy vezetve jobb elkezdeni a hídon való átkelés tanítását. A fontos az, hogy a lovas meg tudja ítélni a lova képességeit, tudását és ez alapján ki tudja választani a helyes módszert.
Ha a lovad fél a hidaktól, akkor kezdetben mindenféleképpen egy széles, biztonságos hidat válasszál, amely kevésbé hangosan dobog. Természetesen az a legjobb, ha a híd gerendái szorosan fekszenek egymás mellett, és nem látni közöttük a folyót vagy a medret.
Lényeges, hogy mindig csak fokozatosan nehezedő szituációk elé állítsd a lovadat. Kerüld az olyan hidakat, amelyek nem biztonságosak. Ahogy egyre tapasztaltabbá válik a ló, menj el vele változatos helyekre. A hosszú, nagy túrák helyett ez alkalommal inkább olyan terepet válassz, ahol a vízen és a hídon való átkelést egyaránt gyakorolni tudod.
Ha van alkalmad rá, tanítsd meg a lovadat az alagúton való áthaladásra is. Hasonló módon lehet megtanítani rá a lovat, mint a víz illetve a híd esetében. Nagy örömét leli benne mind a ló mind a lovas, ha bármilyen akadályt le tudnak küzdeni tereplovaglás közben.
Minél többféle dolgot megtanítasz a lovadnak, annál könnyebb lesz, és mind kevesebb időt vesz igénybe az újdonságok megtanítása. Így fokozatosan kiszélesíted a ló komfortérzetét, ezzel számodra is örömtelibb a lovaglás és a lóval való foglalkozás. Fedezz fel minden biztonságos hidat, vizet, egyéb kihívást a környező terepen!
Légy kreatív, és ha kell, adott esetben használd a lovadnak éppen legmegfelelőbb módszert vagy a különböző módszerek kombinációit. Hamarosan tereplovaglás közben nem jelent majd problémát, akár egy faágat kell átléptetni, akár vízen, hídon vagy alagúton kell átlovagolni vagy egyéb természetes vagy ember által létrehozott akadályt kell leküzdeni.
A siker nem magán a technikán múlik, hanem azon, hogyan alkalmazod. Sok múlik a lovas jó időzítésén, kiegyensúlyozottságán valamint azon, hogy képes-e a lovas a lovának reakcióiból olvasni és az adott szituációhoz igazítani a különböző módszereket. A pozitív és optimista hozzáállás sokat segíthet ebben. Ily módon a lovaddal együtt élvezhetitek a tereplovaglást, és a legkülönbözőbb „akadályok” nem problémát, hanem izgalmas kihívást jelentenek majd mind a ló mind a lovas számára.